Ázsiai cincér veszedelem

A jelenleg meglévő növény-egészségügyi előírások ellenére a kórokozók és a kártevők folyamatosan terjednek, csak a faj ökológiai igényei szabnak ennek határt. Amennyiben az ökológiai környezet megfelelő az adott faj számára, az akkor ott megtelepedhet, emiatt fel kell készülni az ellene való védekezésre.
1997-től kezdődően Európa hol egyik, hol másik országában jelent meg az ázsiai citruscincér (Anoplophora chinensis Forster, 1771), vagy közeli rokona, az ázsiai hosszúcsápú cincér (Anoplophora glabripennis Motchulsky, 1853). Az 1970-es évektől egy-egy ázsiai cincér Európába érkezéséről tudunk. Elsőként Olaszországba hurcolták be 1997-ben nagy bonsai fákkal, 2001-ben Ausztria folytatta a sort gránitszállítmányaival, majd Franciaország, Németország, Nagy-Britannia következett, de Hollandia, Lengyelország és Svájc sem maradt ki azon államok sorából, ahol ázsiai cincéreket találtak.

Az ázsiai cincérek 21-40 mm hosszú, keskeny, csillogó fekete színű bogarak. A citruscincér fedőszárnyát egy tucat kerek, világos folt tarkítja, amíg a hosszúcsápú cincérén három fehér keresztsáv és több elmosódott folt található. A csápjuk szarvszerű, a testüknél hosszabb, fekete, fehér keresztsávokkal.

cincér

Anoplophora chinensis (Forster, 1771) ázsiai citruscincér

cincér

Anoplophora glabripennis (Motchulsky, 1853) ázsiai hosszúcsápú cincér

 

Magyarországon előreláthatóan június- augusztusban rajzanak. A bábból előbújt bogár 10 nap múlva kezd petézni, amit egyesével a kéregre készített T-alakú hasítékba, a törzs alsó részére, vagy a felszínen lévő gyökerekre rak. Egy-egy nőstény élete során 200 petét is rakhat. A krémszínű, lábatlan, 5 mm hosszú lárvák általában 3 hét után kelnek ki. Kezdetben a szíjácsban, majd később a fatestben és a kéregben rágnak. Magyarországon feltehetően két év alatt fejlődnek ki és érik el az 5 cm-es hosszúságot. A lárvák életük során megközelítően a fa 30 cm hosszú szakaszában járatok tömegét rágják, amitől csökken a fa stabilitása, akadozik a tápanyagok áramlása. A fatestben alakítják ki bábbölcsőjüket. Bábozódás után a bogár a gyökérnyak közelében rágott kör alakú, 2 cm átmérőjű lyukon távozik a fából, majd érési táplálkozása során lombbal és kéreggel táplálkozik. A kártétel mindaddig nem ismerhető fel, amíg a cincér a fán el nem készíti kirepülési nyílását. Ezért is nehéz az ellene való védekezés.
Az ázsiai hosszúcsápú cincér (A. glabripennis) inkább a kártevő iránt fogékony fából előállított csomagolóanyaggal, az ázsiai citruscincér (A. chinensis) pedig a fogékony növények ültetési anyagával együtt érkezhet hozzánk.
A jó erőben lévő fák fatestében nálunk a kis és a nagy farontó lepke és az aranyporos nyárfacincér is járatot rág. A nálunk őshonos cincérek nagyrészt a beteg, vagy korhadó fában fejlődnek. Ezzel szemben a behurcolt fajokat elsődleges károsítóként tartjuk számon, mivel élő fában is kifejlődhetnek, a jó erőnlétű fákat néhány év alatt elpusztítják. Nem igazán válogatósak. A fertőzések első tapasztalatai arra utaltak, hogy a városokba ültetett fák, közülük is a juharok vannak a legnagyobb veszélyben. Megtelepszenek gyümölcsfákon, de az erdőben is. Irodalmi adatok szerint gazdanövénykörét több mint 100 faj alkotja. Az eddigi megfigyelések szerint Európában:
• Acer
• Aesculus
• Betula
• Carpinus
• Corylus
• Cotoneaster
• Crataegus
• Fagus
• Malus
• Platanus
• Populus
• Prunus
• Quercus
• Rosa
• Salix
• Sorbus
• Ulmus

fajokon károsítottak. A cincérek Ázsiában őshonosak, onnan hurcolták be őket Európába, többek között Kínában vásárolt nagy bonsai fákkal. Cserepes növényekkel is behurcolható, pl. japán juharral, de a Kínából behozott kő csomagolására szolgáló raklapból is keltek ki ázsiai cincérek Ausztriában, Németországban.

Az ázsiai cincérek karanténlistán szerepelnek, ezért meg kell akadályozni a terjedésüket. A növényvédelmi hatóságok mindent megtesznek, hogy meggátolják. Legutóbb Hollandiában az egyik boskoopi faiskolában két élő cincérlárvát talált a növény-egészségügyihatóság. Magyarország dísznövény nagykereskedése Hollandiából, Olaszországból és Franciaországból importál nagymennyiségű dísznövényt, ezekben, az országokban már mind megtalálták az ázsiai cincéreket. Az ázsiai hosszúcsápú cincér (An. glabripennis) szerepel a világ 100 legveszélyesebb invazív fajai közt. Ha dísznövény kereskedésben vásárolunk, vizsgáljuk át alaposan a növényünket, ne csak a küllemükre figyeljünk. Meg kell látni azokat a jó erőben lévő fákat, amelyek túl gyorsan elszáradtak és fel kell hívni a szakemberek figyelmét, hogy meggyőződhessenek a pusztulás okáról. Eredményesen csak úgy lehet az ázsiai cincérek betelepedését megakadályozni, hogy időben észleljük a károsításukat és még azelőtt meg kell semmisíteni a fertőzött fákat, mielőtt az imágó elhagyná azokat.
Irodalom:
Maráczi, l: (2010): Kertészet és Szőlészet 13. szám pp:24-25, Budapest
http://www.issg.org/database/species/ecology.asp?si=111&fr=1&sts=&lang=EN

Tiszaújváros, 2010. április 12.

 

kerist

 

Tisztelt Látogató! 

Szeretettel köszöntöm Önt a Tiszaújvárosi Városgazda Nonprofit Kft. honlapján.

 

Kerékgyártó István

ügyvezető

Kapcsolat

Székhely  3580 Tiszaújváros, Tisza út 2/E.
Telephely 3580 Tiszaújváros, Tisza út 2/C.
Telefon +36 49 540 636
Fax +36 49 540 637
WEB http://www.varosgazda.tujvaros.hu
EMAIL varosgazda@tujvaros.hu
 

Tiszaújváros

Copyright © 2015. TISZAÚJVÁROSI VÁROSGAZDA NONPROFIT KFT.